Gardneri intelligencia teszt

Csak letöltés után tölthető ki, online nem!

Rövid videó a 9 féle intelligencia tipusról



Howard Gardner az 1980-as évek végén hét kategóriába (intelligenciába) sorolta az emberi képességeket, ezzel kiszélesítette az 1900-as évek elejétől értelmezett intelligencia fogalmát.
Elméletét 1998-ban kibővítette kilenc intelligencia fajtára.
Gardner intelligenciatípusai:

  1. Nyelvi intelligencia – azt jelenti, hogy valaki könnyedén használja anyanyelvét, és könnyen sajátít el nyelveket, alkotó módon használja a nyelvet. Fogékony a szavak és a nyelv hangzói, struktúrája, jelentései és funkciói iránt.
  2. Logikai-matematikai intelligencia – az érvelést, számolást és a logikus gondolkodást lehetővé tévő képesség; ezt mérik a hagyományos tesztek. Fogékonyság, tehetség jellemző rá a logikai vagy numerikus sémák felismerésére, könnyen birkózik meg az érvelések hosszú sorával.
  3. Tébeli intelligencia – ide tartozik a műszaki-mérnöki gondolkodás, a térképeken és útvonalakon való tájékozódás, a művészi területen és a gyakorlati szakmák szintjén a terek, két- és háromdimenziós alakzatok formálása, illesztése.
    A vizuális-térbeli világ pontos észlelésének és a kezdeti észlelések transzformálásának képessége jellemző rá.
  4. Testi-mozgásos (pszichomotoros) intelligencia – a test egészével történő mesteri bánásmód (sportolás, tánc, pantomim), fogékonyság a mozdulatok, bonyolult mozdulatsorok könnyű elsajátítására. A mozdulatok irányításának és a tárgyakkal való ügyes manipulációnak a képessége ez.
  5. Zenei intelligencia – hangok sorozatának könnyed megjegyzése, átalakítása, hangsorozatok és harmóniák közti különbségtétel, hangszerjáték, éneklés, dallamszerzés. A ritmus, a hangmagasság és hangszín produkálásának és értésének a képessége, a zenei kifejezés formáinak megbecsülése.
  6. Interperszonális (társas) intelligencia – képesség arra vonatkozóan, hogy befolyásoljon az egyén másokat, meggyőzzön saját elképzeléseiről; empátia, érzékenység mások problémái iránt. Más emberek hangulatainak, temperamentumának, motivációinak és vágyainak felismerése és az ezekre való megfelelő válaszadás képessége.
  7. Intraperszonális intelligencia – képesség arra, hogy saját élményeit művészi úton vagy a nyelv segítségével nem művészi módon (filozófia, naplóírás) kifejezze. Az érzelmek, gondolatok és a viselkedés, a személyes életfelfogás, értékek, életcélok észlelésének és elemzésének képessége a mindennapi életben. Hozzáférés ez az ember saját érzelmi életéhez, az érzelmek közötti különbségtétel képessége, a saját erősségek és gyengeségek ismertetése.
  8. Természeti intelligencia – az ilyen típusu intelligencia értékeli és határozza meg mindazt ami a természetből ered. Függetlenül attől hogy egy bizonyos fajta növényről vagy egy kis erdei állatról van szó, ez a fajta intelligencia nagy részét képezi evolúciós történelmünknek és az olyan emberek mint a kertészek, séfek, vagy a vadászok gyakran rendelkeznek ezzel a fajta intelligenciával.
  9. Egzisztenciális intelligencia – az ilyen intelligenciával elsősorban a filozófusok és mély gondolkodók rendelkeznek. Azoknál figyelhető meg e intelligencia, akik megkérdejelezik a világ felszines magyarázatát, benne létezésünket és mindent ami az emberrel kapcsolatos.

Kapcsolódó: Az új Bloom féle taxonómia rendszer

A kognitív pszichológusok egy csoportja az 1990-es években megvizsgálta a Bloom-féle rendszert a 21. században való használhatóság szempontjából. A már ismert kategóriákat (első háromszög) módosították (második háromszög) (3. ábra). Az új verzióban a legmagasabb szint már nem a kritikus gondolkodás (értékelés), hanem a problémamegoldáson és tevékenységen alapuló alkotás.

Pszichomotoros taxonómia
Pszichomotoros taxonómia

Affektív taxonómia
Affektív taxonómia

Kognitív taxonómia
Kognitív taxonómia

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_a_hagyomanyos_es_az_ikt-vel_tamogatott_meres_es_ertekeles_a_szakkepzesben/HI/shijs23g.scorm